„A demencia nem a természetes öregedési folyamat része”
Dr. Szabó Máthé Henriette-t, a Carit San Medical Járóbeteg-rendelő neurológus szakorvosát az embereken való segítés motiválta hivatása választásakor. Leginkább a neurodegeneratív betegségek és azok kezelése foglalkoztatja, ugyanakkor szeretné destigmatizálni a demenciát, és arra biztat mindenkit, hogy már a legelső tüneteknél forduljanak szakorvoshoz, hiszen akár a betegség visszafordítása, akár az önellátó élet meghosszabbítása a tét.
Miként választotta az orvosi hivatást, és hogyan kezdődött az érdeklődése a neurológia iránt?
Pályaválasztás előtt a jog és az orvoslás között vacilláltam, mindkettőt azért, mert szerettem volna segíteni embereknek. Ami a neurológiát illeti, nagy szerepet játszott, hogy az egyetemen jó tanáraim voltak, a neurológia nagyon logikusnak tűnt. Utólag rájöttem korántsem olyan egyszerű, mint ahogy én gondoltam, mégis az idegrendszer működése lenyűgöz, olyan számomra, mint egy kirakós, tünetek alapján következtetni lehet, hogy az idegrendszer mely területén van a probléma. Rezidens éveim alatt főként neurológiai sürgősségekkel találkoztam, két éve pedig járóbeteg-rendelésben dolgozom.
Milyen betegségekkel találkozik a mindennapi gyakorlatában?
A leggyakoribb panaszok, amelyekkel a páciensek hozzám fordulnak, a fejfájás és hátfájás, kéz- és lábzsibbadás, szédülés, végtaggyengeség, akaratlan mozgások, remegés, memóriaproblémák. Az első és legfontosabb dolog kideríteni ezeknek a tüneteknek az okát. Mivel a neurológiában kevés betegséget lehet teljesen gyógyítani, inkább tüneteket kezelünk, enyhítünk. A neurológus számos szakorvossal kell együttműködjön: pszichiáterrel, kardiológussal, diabetológussal, belgyógyásszal, idegsebésszel annak érdekében, hogy a betegség felismerése és kezelése pontos legyen.
Milyen területekre specializálódott a neurológiában, és miért választotta ezeket a területeket?
Leginkább a neurokognitív zavarok (demencia) foglalkoztatnak, ennek leggyakoribb és legismertebb formaja az Alzheimer-kór. Amikor elkezdtem ambuláns rendelésben kezelni, sokan kerestek fel memóriaproblémákkal, azaz alapvető, korábban automatikus cselekvések során akadályokba ütköznek a pácienseim: tárgyakat nem találják, időpontokat és családtagok neveit felejtik el, ismerős helyen tévednek el. Sokan az időskorra fogják a memóriazavarokat, de ez tévedés, hiszen a demencia nem a természetes öregedési folyamatnak a része. Minél hamarabb fordulnak orvoshoz a páciensek, annál hosszabb ideig ki tudjuk tolni az önellátó életformát. Fontos kizárni a reverzobilis (parcialisan reverzibilis) demenciát, ami megjelenhet például bizonyos gyógyszerek használata miatt, metabolikus kórképekben, fertőző és daganatos betegségek során. Ugyanakkor a beteg családtagjainak figyelmét is fel szeretném hívni arra, hogy minél előbb hozzák szakorvoshoz hozzátartozójukat, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztalják náluk: felejtés, változó a szociális kézségeik, megváltozott viselkedés, felhagynak hobbijaikkal.
A családtagnak, gondozónak is nehézséget jelent egy ilyen személy gondozása…
A demens betegek előbb-utóbb 24 órás felügyeletre, ápolásra szorulnak. Erre számos esetben nincs felkészülve a hozzátartozó, nekik is el kell magyarázni őszintén, érthetően, hogy a legtöbb esetben visszafordíthatatlan betegségről beszélünk, hogy tudjak mire számíthatnak.
Milyen szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, például a táplálkozás és a testmozgás, a neurológiai egészségben?
A fizikai aktivitás nagyon fontos, napi harminc perc aktív mozgás elengedhetetlen. A társadalmi aktivitás: társaságba, színházba járás, barátokkal kártyázás, sakkozás segít a mentális egészség megőrzésében. A diéta szintén fontos tényező: amennyiben lehet, kerülni kell a zsíros ételeket, a cigarettázást, a túlzott alkoholfogyasztást, a mediterrán diéta pedig nagyon jó a neurokognitív zavarokban szenvedőknek.
A neurodegeneratív betegségeknél létezik kimutatott családi halmozódás?
Ha valakinek a családjában van Alzheimer-kórral vagy más neurodegeneratív betegséggel diagnosztizált személy, nagyobb a valószínűsége, hogy neki is kialakul ez a kór, ez viszont nem szabály! Óva intenék mindenkit attól, hogy az ettől való félelem határozza meg a mindennapjait, és a potenciális betegség miatt szorongjon.
Mi a legnagyobb kihívás ön számára ezen a szakterületen?
Jelenleg sok olyan páciens fordul hozzám, akinek átfogó vizsgálatok után kiderül, hogy nincs neurológiai kórképe, hanem inkább pszichiáterhez vagy pszichológushoz kellene fordulnia. Nehezen fogadják el, hogy a fent említett szakemberek tudnak segíteni a problémáikon.
