„Szeretnék hozzáadni az orvostudományhoz”

Dr. Incze Réka, a Carit San Medical Járóbeteg-rendelő neurológusa azért lépett az orvosi pályára, mert valami többet akart elérni a gyógyításban, mint amit az egyetemen tanítanak. Időközben rájött, hogy a neurológiát nem mindig a látványos gyógyulások jellemzik, hanem inkább az apróbb lépések a tünetmentesség elérésében. Fiatal kora ellenére voltak sikerélményei, és hisz a kiegyensúlyozott, aktív életmód fontosságában a neurológiai betegségek megelőzésébe érdekében.

Milyen indíttatásból választotta az orvosi hivatást?

Édesanyám orvos, tehát volt előttem családi példa. Ugyanakkor jó voltam reáltantárgyakból, főleg matematikából. De igazából az motivált a pályaválasztásomban, hogy szerettem volna valamit hozzáadni az orvostudományhoz, jobbá tenni az emberek életét ezáltal, azt az elvet követve, hogy az emberekre teljes egészében, holisztikusan kell tekinteni. Régóta egészségtudatos életmódot élek, sokat sportolok, és ezt szerettem volna belevinni a szakmába plusz faktorként. Budapesten kezdtem az első évet az orvosi egyetemen, aztán Marosvásárhelyen folytattam, illetve fejeztem be.

Hogyan döntött a neurológia mellett?

Mindig közel álltak hozzám az elvont dolgok, szerettem az anatómiát, szerettem megérteni az emberi szervezet működését. Ez túlnyomóan elméleti szakma, nem igényel manualitást, műtéteket. Érdekelt az agy és az idegrendszer működése is, az a komplexitás, amivel az emberi elme rendelkezik. Itt jönnek létre többek között az érzelmek is, és szerettem volna nagyobb betekintést nyerni. Emellett pedig a neurológia nem áll távol a művészetektől, sok neurológus orvos szakmája mellett zenél, verset ír, fest, illetve néhány betegségben pedig éppen művészetterápiákat alkalmaznak. Számomra nagy elégtételt jelent, hogy műszeres beavatkozás nélkül lehet segíteni a betegeknek, szeretem gyakorolni ezt a típusú gyógyítást, segíteni az embereknek.

Mivel is foglalkozik pontosan a neurológia?

Az idegrendszer betegségeivel: az agy, a gerincvelő és az idegek megbetegedésével. Ilyen a stroke, a fejfájások, gerincfájdalmak, epilepszia, szklerózis multiplex, Parkinson-kór, az elbutulások, mint az Alzheimer kór, myasthenia gravis és a különböző szédüléstípusok.  Olyan értelemben interdiszciplináris tudomány ez, hogy számos, más szervet érintő kórok károsítják az idegeket is, és itt van szerepe a neurológusnak.

Milyen tünetekkel javallott neurológushoz fordulni?

Gerincfájdalmakkal gyakran fordulnak hozzánk, de fájdalomcsillapítóra szűnni nem akaró fejfájások esetén is érdemes felkeresni a szakembert, hiszen az nagyon sok mindennek lehet a tünete. Spontán ájulások miatt is szakemberhez kell fordulni. Ezenkívül a neurológia körébe tartoznak más mozgászavarok, izomgyengeség, szédülések, bénulások. Ha pedig a stroke tüneteit észleljük – beszédzavar, féloldali gyengeség, vagy féloldali arcbénulás -, akkor a lehető legrövidebb időn belül szakember beavatkozása szükséges.

Van-e aktív megelőzési stratégiai a neurológiai betegségekkel szemben?

Léteznek genetikailag átöröklődő hajlamok erre a betegségre, a környezeti faktorok, külső faktorok is hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához, de lehet tenni egyes kórok kialakulásának megelőzése érdekében. Külföldön például sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre, mint tájainkon. Ilyen a stresszmentes életre való törekvés, a kiegyensúlyozott táplálkozás, illetve a mozgás nagyon jó. A szedentáris életmód kedvez a neurológiai betegségek kialakulásának, és általánosságba véve a fogyasztói társadalomra jellemző életforma hozzájárul ezen betegségek kialakulásához. Amennyiben lehetséges, törekedni kell a kiegyensúlyozott életforma kialakításához.

Mi a legnagyobb kihívás ön számára a szakmában?

Számomra a sürgősségi esetek kihívások.  A súlyos, veszélyes esetek, ahol másodpercek alatt kell helyes orvosi döntést hozni. Ez számomra elég nehéz, nagy magabiztosság és lélekjelenlét kell hozzá. A magánrendelés más műfaj, ott van idő mérlegelni és a legjobb kezelési formát megtalálni. Ugyanakkor kihívást jelent a gyógyíthatatlan betegségek kezelése, mint a Parkinson-kór, vagy a sclerosis multiplex, amelyek jelenleg gyógyíthatatlan betegségek.

Elmesélne egy olyan pozitív élményt, ami megmaradt az emlékezetében?

A neurológiában a sikerélmény a diagnosztizálásban, a tünetek enyhítésének folyamatában van, mert számos gyógyíthatatlan, csak kezelhető betegséggel találkozunk. Tudni kell, hogy nem egy dinamikusan fejlődő szakág a neurológia, így az apró sikereknek is örülnünk kell. De nagyon sok pozitív visszacsatolást kaptam pácienseimtől, akiknek tüneteiket, fájdalmaikat enyhítettem. Parkinson-kóros páciensemnél jól kontrolláltuk a remegést, a fejfájós betegeimnek is sikerült megtalálni a megfelelő kezelést, cukorbetegségek esetén a zsibbadást szüntettük meg, epilepsziás betegnél sikerült kivonnunk a napi gyógyszerezést, sikerült különböző végtagbénulásokat meggyógyítani, szédülést enyhíteni, vagy éppen memóriazavarokat enyhíteni. Szerencsére széles a paletta.