Ez a cikk bemutatja, miért jelentkezhet az ünnepi időszak után fáradtság, apátia és motivációhiány, mi is valójában a „Blue Monday”, valamint mikor van szó csupán egy nehezebb időszakról, és mikor olyan problémáról, amely szakember segítségét igényli.
Mit tudhat meg ebből az anyagból:
- Miért befolyásolhatja a hangulatot a rutinhoz való hirtelen visszatérés, a hideg és a fényhiány
- Mi az a „Blue Monday”, és miért nem számít orvosi diagnózisnak
- Mi a különbség az átmeneti kedvetlenség és a szezonális depresszió között
- Az ünnepek utáni társas elszigetelődés és érzelmi kimerültség szerepe
- Milyen egyszerű intézkedések segíthetnek: napi rutin, megfelelő alvás, mozgás, fényterápia és D-vitamin
- Miért fokozhatják a csalódottságot a nem reális újévi fogadalmak
- Mikor javasolt pszichológus vagy pszichiáter felkeresése
Az ünnepi időszakot követően sokan tapasztalnak fáradtságot, lehangoltságot vagy motivációhiányt. A januári hétköznapok, a fényhiány, a fokozott terhelés és a társas kapcsolatok visszaszorulása együttesen komoly lelki megterhelést jelenthet, amelyről érdemes nyíltan és szakmailag megalapozottan beszélni.
A témában az Erdély TV Mozaik című műsorának meghívott szakértője volt Dr. Benedek Orsolya pszichiáter, a Carit San Medical orvosa. Az interjúban az ünnepek utáni lehangoltság, a „Blue Monday” jelensége, valamint a szezonális hangulati változások kerülnek fókuszba, gyakorlati tanácsokkal kiegészítve arra vonatkozóan, mikor elegendő az életmódbeli változtatás, és mikor érdemes szakember segítségét kérni.
Műsorvezető:
Az év során sok nehéz nappal szembesülünk. Hogy ezek mikor és milyen okból jelennek meg, az mindenkinél másként alakul. Azonban a karácsonyi ünnepeket követő napok sok ember életében szinte azonos szürkeséget, keserűséget, sőt akár mély depressziót is hoznak. Mi történik velünk ilyenkor, és hogyan tudunk átlendülni ezen az időszakon?
Szeretettel köszöntöm Dr. Benedek Orsolyát, pszichiátert. Keressük együtt a válaszokat.
Dr. Benedek Orsolya:
Köszönöm szépen a meghívást.
Műsorvezető:
A „Blue Monday”, amely idén január 19-re esik, gyakran az év legnehezebb napjaként van emlegetve. Mi történik velünk az ünnepek után, amikor lekerülnek a díszek, véget ér az ünnepi hangulat, és vissza kell térnünk a szürke hétköznapokhoz?
Dr. Benedek Orsolya:
Tulajdonképpen a válasz már benne van a kérdésben. Fontos tudni, hogy a „Blue Monday” nem orvosi vagy pszichológiai fogalom, hanem egy angliai utazási iroda marketingfogása volt, amellyel januárban próbálták utazásra ösztönözni az embereket.
Ugyanakkor az ünnepi időszak valóban egy hosszabb várakozással, készülődéssel jár: már ősszel elkezdődik a karácsonyra hangolódás, majd jönnek az ünnepek, a pihenés. Ezt követően hirtelen visszatérnek a szürke hétköznapok, hideg van, sötét van, sokaknál anyagi terhek is jelentkeznek – például túlköltekezés, magas rezsiszámlák. Mindez egyszerre nehezedik ránk, és január közepére sokan egyszerűen elfáradnak.
Műsorvezető:
Felmerülhet az is, hogy decemberben lelkileg nyitottabbak vagyunk, több a családi és társas kapcsolat. Ennek a hirtelen hiánya is okozhat nehézségeket?
Dr. Benedek Orsolya:
Igen, az elszigeteltség és a magány senkinek sem tesz jót. Létezik egy dokumentumsorozat, a Blue Zones, amely bemutatja, hogy a világ különböző pontjain élő, hosszú életű közösségekben milyen fontos szerepe van a társas kapcsolatoknak.
Az ünnepek alatt több a találkozás, a családi esemény – még ha nem is mindenkinek boldog időszak –, majd hirtelen mindenki visszatér a saját életébe. Ha nincs megfelelő struktúra, stabil kapcsolatrendszer, akkor a januári hideg, sötétség, munkaterhelés és a magány együttese különböző kellemetlen tüneteket okozhat.
Fontos azonban hangsúlyozni: néhány nap motiválatlanság, rossz hangulat még nem jelent depressziót, inkább egy nehezebb időszakról van szó.
Műsorvezető:
Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan lehet túllépni ezen az állapoton?
Dr. Benedek Orsolya:
Sokan kapaszkodnak abba a gondolatba, hogy január 1-jén új élet kezdődik: lefogynak, heti ötször sportolnak, minden megváltozik. Ez azonban ritkán valósul meg ilyen gyorsan, és ha nem sikerül, csalódást okoz.
Fontos megengedni magunknak a pihenést. Ha nem megy minden tökéletesen, azt is el lehet engedni. Ugyanakkor sokat segít a rutin kialakítása: a megfelelő alvás, a mozgás, a fényterápia a sötét hónapokban, a társas kapcsolatok fenntartása, a tudatos táplálkozás és a D-vitamin pótlása.
Műsorvezető:
Hol van az a határ, amikor már érdemes szakemberhez fordulni?
Dr. Benedek Orsolya:
Ha a tünetek 4–6 héten keresztül fennállnak, és láthatóan rontják az életminőséget, akkor érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni. Létezik a szezonális depresszió fogalma is, amely összefügg a fényhiánnyal, a téli időszakkal és a D-vitamin hiánnyal.
Műsorvezető:
A világban tapasztalható bizonytalanság, gazdasági és társadalmi feszültségek is hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz?
Dr. Benedek Orsolya:
Ezek a fenyegetettségérzések nem csak januárban vannak jelen. Fontos azonban arra koncentrálni, amire valóban van ráhatásunk. Ha olyan dolgokon szorongunk, amelyekre nincs befolyásunk, az csak fokozza a stresszt. Érdemes a saját életünkre, mindennapjainkra fókuszálni.
Műsorvezető:
Milyen egyszerű, mindennapi gyakorlatokat javasolna a téli fáradtság kezelésére?
Dr. Benedek Orsolya:
A napi terv nagyon fontos, hogy ne sodródjunk céltalanul. Érdemes csökkenteni a képernyőidőt, különösen a gyors, rövid videós tartalmakat, mert ezek kimerítik az idegrendszert és a dopaminrendszert.
A sport, a megfelelő táplálkozás, az alvás alapvető. Jó, ha van munka, hobbi és egy támogató közösség az életünkben. Az egyensúlyt minden életterületen figyelni kell – nemcsak januárban, hanem egész évben.
Műsorvezető:
Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Dr. Benedek Orsolya:
Köszönöm a beszélgetést.
👉 A teljes interjú megtekinthető az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=e5L-i4FBiUw
