„Hivatásom alappillérei: empátia, megelőzés és innováció”
Dr. Horga Mihaela, a Carit San Medical Járóbeteg-rendelő új nőgyógyásza sikeres labororvosi pálya után választotta, második szakosodásként a szülészet-nőgyógyászatot. A közismert szakorvosi feladatok mellett intimesztétikával is foglalkozik, például egy viszonylag új, minimálisan invazív eljárást, úgynevezett „vámpír-terápiát” is végez, amely számos intim panasz kezelésére alkalmas. A doktornő a pácienseire emberként tekint, nem pedig megoldandó esetekként, és hivatása legnagyobb kihívásának a fiatalkori terhesség visszaszorítását és a méhnyakrák mortalitási arányának csökkentését tartja.
Mi inspirálta önt arra, hogy orvos, azon belül nőgyógyász legyen?
Nagy empátiával „áldott meg az ég”, személyiségemnél fogva mindig szerettem segíteni az embereken. Édesanyám asszisztensként dolgozott, így a szülői minta is fontos szerepet játszott a pályaválasztásomban. A nőgyógyászat később került képbe, mert sokáig labororvosként dolgoztam egy nőgyógyászati rákszűrésmintákat vizsgáló intézményben, ahol nagyon megszerettem ezt a területet. Közel állt hozzám, így második szakosodásként a nőgyógyászatot választottam.
Milyen problémákkal fordulnak önhöz leggyakrabban a páciensek?
A paletta nagyon széles, ide tartozik a szokásostól eltérő színű, szagú vagy mennyiségű hüvelyi folyás, fájdalmas menstruáció, inkontinenciaproblémák, menopauza előtt jelentkező panaszok, de teherbeesési nehézségekkel is gyakran találkozom a praxisomban.
Milyen gyakran ajánlott a nőknek nőgyógyászati szűrővizsgálatra járniuk?
Általánosságban évente egyszer ajánlott nőgyógyászati szűrővizsgálatra menni, még akkor is, ha nincsenek panaszok, tünetek. A méhnyakrákszűrés is évente szükséges, a HPV-szűrés pedig 25-30 éves kortól javasolt, különösen akkor, ha a méhnyakrákszűrés eredménye eltérést mutat. A hüvelyi ultrahang is évente egyszer ajánlott a petefészkek és a méh állapotának ellenőrzésére.
Miért fontos a HPV elleni oltás, és kinek ajánlja?
A HPV elleni oltás mindenkinek ajánlott, aki szeretné megelőzni a vírussal összefüggő betegségeket, mint például a méhnyakrákot, hiszen az esetek 91%-áért ez a vírus felelős. Követendő, pozitív példa erre Ausztrália, ahol a magas átoltottság miatt a méhnyakrákos esetek száma gyakorlatilag nullára csökkent.
Ajánlom lányoknak és fiúknak egyaránt, mivel a HPV mindkét nemnél okozhat betegségeket. Az oltás 9-15 éves korban a leghatékonyabb, ekkor még nagyobb az esélye annak, hogy a szervezet nem találkozott a vírussal, így az maximális védelmet nyújt, de felnőtteknek is adható 45 éves korig. A protokoll szerint Romániában a lányoknak 19 éves korig a betegbiztosító állja az oltást, a felnőttek pedig család- vagy szakorvosi recepttel 50%-os kedvezménnyel juthatnak hozzá.
Melyek a leggyakoribb mítoszok a nőgyógyászati egészségről, amelyeket érdemes tisztázni?
A legelső és legfontosabb talán az, hogy ha nincs panasz, nem kell nőgyógyászhoz menni. Számos betegség (HPV, petefészekciszta) kezdetben tünetmentes. Az évenkénti szűrővizsgálatok segítenek a korai felismerésben és megelőzésben.
Egy másik, ehhez kapcsolódó tévhit: az egyetlen partner mítosza. Nemi betegségeket, akár HPV-t is el lehet kapni monogám kapcsolatban, mivel előfordulhat, hogy egy korábbi partner által fertőződtünk meg, és évekkel később diagnosztizálnak.
Szintén tévhit, hogy csak a szexuális élet megkezdése után kell nőgyógyászati időpontot kérni. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos már tinédzserkorban elmenni az első vizsgálatra, ahol hasi ultrahangot végzünk és ellenőrizzük a menstruációs ciklust. Fontos, hogy fiatalon találkozzanak a lányok ezzel a vizsgálattal, ne legyen idegen számukra ez a légkör.
Az is téves elképzelés, hogy a nőgyógyászati vizsgálat fájdalmas. Egy jól elvégzett vizsgálat legfeljebb enyhe kellemetlenséget okozhat, de nem szabad fájdalmasnak lennie.
Van olyan kutatás vagy innováció a szakterületén, amelyet különösen érdekesnek talál?
A közismert nőgyógyászati feladatok mellett foglalkozom intimesztétikai beavatkozásokkal és szexológiával. Az egyik ilyen beavatkozás a PRP-terápia (vérlemezkében gazdag plazma), közismertebb nevén „vámpír-terápia”, amely egy viszonylag új, regeneratív orvosi kezelés, amelyet a nőgyógyászatban is alkalmaznak, többek között hüvelyi fiatalításra és különböző intim panaszok, hüvelyszárazság kezelésére, különösen menopauza után vagy szülés után jelentkező problémák esetén. De nagyon biztató eredményeket érünk el ezzel a terápiával az inkontinencia (vizelettartási problémák) enyhítésére, főként enyhe vagy közepes fokú esetekben. Segít ugyanakkor a hüvelyi a szövetek rugalmasságának fokozására szülés után.
A módszer egyszerű: a páciens saját véréből vesznek egy kis mennyiséget, a vért egy speciális eljárással feldolgozzák, a kinyert PRP-t egy vékony tűvel visszainjekciózzák a hüvely körüli szövetekbe. Előnye, hogy mivel saját vérből készül, nincs allergiás reakció vagy kilökődés, az eljárás gyors, helyi érzéstelenítéssel szinte fájdalommentes. Ez a kezelés a CaritSan Járóbeteg-rendelőben is elérhető lesz.
Mi a legnagyobb kihívás ön számára ebben a hivatásban?
A mindennapi feladataimat szeretném a tőlem telhető legjobban elvégezni, célom, hogy a pácienseim szívesen járjanak hozzám vizsgálatra, kezelésekre. De ha nagyobb léptékben gondolkodom, akkor nőgyógyászati daganatos megbetegedések korai felismerése, gyógyítása és a mortalitási arány csökkenése, illetve a fiatalkori terhesség visszaszorítása a legnagyobb feladat.
