Tanácsok, tévhitek és kihívások a bőrápolásban

Dr. Bagosi Ágota a Carit San Medical járóbeteg-rendelő bőrgyógyásza óvodás kora óta orvosnak készül, a dermatológiáról pedig az egyetem alatt döntött, amit családi történés is befolyásolt. Mint mondja, szép szakma az övé, sok a sikerélmény, mert megannyian meggyógyulnak, ám nem kihívásoktól mentes a szakterület. Bagosi doktornő a bőrgyógyászatot összekapcsolja a munkorvostannal, ahol dermatológiailag veszélyeztetett munkakörülmények között dolgozó pácienseket vizsgál.

– Mi ösztönözte arra, hogy az orvosi pályát válassza? Hát a bőrgyógyászatot?

– Egész kisgyerekkorom óta – 5-6 évesen már – orvos szerettem volna lenni. Igazából más hivatás meg sem fordult a fejemben, pedig a családomban senki sem tevékenykedik ezen a pályán. A bőrgyógyászatot egyetem alatt, ötödévesen választottam, egyrészt mert azonnal megtetszett, amihez a tanárunk is hozzájárult, másrészt pedig a közeli családom egy tagjának súlyos bőrdaganata alakult ki éppen akkor, így ez a történés is megerősített a választásomban.

– A dermatológia bizonyos belső szervi megbetegedések diagnosztikáját is segíti. Mely szakterületekkel állnak a legszorosabb kapcsolatban?

– Leginkább a reumatológiával, a belgyógyászattal és munkaorvostannal. Számos olyan kórkép van, amely előfordulásakor a bőr jelzi először a bajt. Például belgyógyászati daganatra utalhat bőrön megjelenő tünet, vagy akár a pikkelysömör együttjárhat reumatológiai problémával. Ezeket a betegségeket a vonatkozó szakorvossal együttműködésben próbáljuk orvosolni. Jómagam jelenleg egy második rezidensképzést végzek, a munkaorvostant, amit összekapcsolok a dermatológiával, és olyan pácienseken szeretnék segíteni, akik munkakörülményeik miatt bőrelváltozásokat szenvednek el. A veszélyeztetett szakmák közé tartozik a fodrász, manikűrös, illetve az egészségügyi dolgozók is, akik nap mint nap olyan anyagokkal dolgoznak, amelyek bőrallergiás reakciókat válthatnak ki.

– Milyen tünetekkel javallott a szakemberhez fordulni?

– Bármilyen, a bőrön megjelenő elváltozás észlelésekor, de hajhullás, elszíneződött, hirtelen növekvő anyajegyek esetén, emellett különböző bőrdaganatokkal, körömelváltozásokkal is felkeresnek. Olyan pácienseim is vannak, akik száraz vagy éppen zsíros, pattanásos bőrüket szeretnék kordában tartani.

– Ha a patikában, boltokban keresünk arckrémet száraz, illetve zsíros bőrre, milyen hatóanyagút válasszunk?

– Ha száraz a bőrünk, akkor ureát tartalmazó krém ajánlott, illetve tusfürdők helyett tusfürdőolajat javallok számukra, mert az plusz hidratálást ad a bőrnek. Zsírosabb bőrűek számára nem komedogén dermatokozmetikumokat érdemes használni. Ezeket a termékeket tanácsos gyógyszertárban, és nem bevásárlóközpontban beszerezni.

– A kozmetikumok, különböző krémek reklámdömpingje mennyire befolyásolja a bőrgyógyász munkáját?

– Tagadhatatlan a reklámok befolyása, és ennek a hatását leginkább a gombás megbetegedések esetén észlelem. Rengeteg páciensem azt gondolja, hogy a patikában megvásárolt gombaölővel otthon hatékonyan tudja kezelni például a körömgombáját, emiatt sokuk csak évek sikertelen házi kezelése után fordul szakemberhez.

– A napsugárzásnak, illetve a szoláriumnak milyen mértékben ajánlott kitenni a bőrünket?

– Egészséges határok között lehet tartózkodni a napon, sőt. Nyilván ez nem déli 12-kor kell történjék, és semmiképp nem leégésig, de a szervezetnek szüksége van D-vitaminra, ami a napsugarak hatására termelődik. Olyan bőrdaganat is van, amely kiváltó oka lehet éppen a D-vitaminhiány. Ugyanakkor több bőrgyógyászati betegség tüneteinek enyhítésére – például a pikkelysömör – szolgál a napsugárzás. Mindemellett létezik olyan bőrdaganat, amely a kumulatív napsugárzás hatására alakul ki, így óvakodni kell a rendszeres és hosszú ideig történő napon tartózkodástól. Ami a szoláriumot illeti: én határozottan ellenzem, hiszen másféle, intenzívebb sugárzás éri a testünket borító szövetet, rövid idő alatt nagy mennyiségű sugárdózist nyel el a bőr, ami természetellenes és károsító hatású.

– Mi a legnagyobb kihívás a szakmában?

– A ritka kóros állapotok, illetve a krónikus betegségek, amelyeket nem lehet meggyógyítani, csupán tünetmentesíteni. A páciens elvárása, hogy bármilyen kórból meggyógyuljon, és kihívás velük megértetni, hogy sajnos vannak olyan betegségek, amelyekkel meg kell tanulni együtt élni. Az orvos segít ugyan a tünetek enyhítésén, viszont a tudomány mai állása szerint nem lehet azt meggyógyítani: ilyen például a pikkelysömör, a vitiligo, azaz a pigmenthiányos állapot. Volt olyan betegem, aki bár tudta, hogy pszoriázisa van, az előző orvosa nem magyarázta el neki, hogy pontosan milyen jellegű betegség ez, és nem értette, hogy miért nem múlik el teljesen. Igyekszem mindig időt teremteni arra, hogy igény szerint beszélgessek a pácienssel.

– Mi a legelterjedtebb bőrápolással kapcsolatos tévhit?

– Több is van, de a leggyakoribb az egészségügyi szesz indokolatlan használatára vonatkozik. Rengeteg páciensem szesszel dörzsöli be a bőrét, ha viszket, illetve hasonló eset: kiütésekre rázókeveréket használ. Mindkettővel vigyázni kell, hiszen az előbbi borzasztóan szárítja a bőrt, az utóbbi bár segíthet a viszketés csillapításában, utána olyan mértékű bőrszárazságot okoz, hogy éppen emiatt viszket majd a bőr. A kamillás lemosó is klasszikus tévhit, amit pár napos gyerekek bőrének lemosásához előszeretettel használunk. Tiszta vízzel bővel elég letörölni a baba bőrét. A másik tévhit a körömvirágkenőcs használata gyakorlatilag bármire. A páciensek kilencven százaléka bekente már a bőrét ezzel a kenőccsel valamilyen panasz enyhítése okán. Természetesen sok mindenre jó a körömvirág, de nem mindenre, és érdemes szakorvos véleményét kikérni.

– Bőrdaganatokról mit érdemes tudni?

– A melanoma malignum a legveszélyesebb elterjedt bőrdaganat, amely későn felismert stádiumban halálos kimenetelű. Szerencsére az időben diagnosztizált kór tökéletesen és egyszerűen gyógyítható. Éppen emiatt elengedhetetlen szakorvoshoz fordulni, ha egy anyajegy látványosan és hirtelen nagyobbodni kezd, vagy megváltozik a színe. Az elmúlt években számos fiatalt diagnosztizáltak melanomával, kutatások szerint a napsugárzás is lehet a kiváltó oka, de sokszor genetikai komponens, valamint alacsony D-vitaminszint is okozhatja ezt a betegséget. Ha a családban valaki szenvedett ettől a kórtól, akkor a közeli családtagoknak ajánlott rendszeresen szűrővizsgálatra járniuk. Igazából bőrdaganat miatt nem lenne szabad meghalnia senkinek, hiszen magunk is látjuk a bőrünk felületét, így nagy az esély arra, hogy időben felfedezzük az esetleges bajt, ellentétben egy belső szervi daganattal, amelynek éveken át nincs látható, érezhető tünete.

– Mit kell tenni, illetve elkerülni az egészséges, szép bőr érdekében?

– Kerülni kell a cigarettázást, a szoláriumozást, mert hosszútávon ártanak a bőrnek, emellett fontos egészségesen, vitamindúsan táplálkozni, valamint napi másfél-két liter víz elfogyasztása egészségesebb bőrképet biztosít.