A fáradtság, sápadtság, szédülés vagy koncentrációs nehézségek gyakran hétköznapi panaszoknak tűnnek, pedig sok esetben vashiány állhat a háttérben. Ez az egyik leggyakoribb hiányállapot, mégis gyakran csak későn kerül felismerésre.
A témában a Rendelő a Mozaikban című műsor vendége volt Dr. Lázár Erzsébet hematológus főorvos, a Carit San Medical szakorvosa. Az interjúban szó esik a vashiány felismerésének fontosságáról, a kivizsgálás lehetőségeiről, a lehetséges következményekről, valamint arról is, miért nem mindegy, hogyan történik a vaspótlás, és mikor indokolt szakorvoshoz fordulni.
Vashiány: mire figyeljünk? – Rendelő a Mozaikban
Moderátor:
Kimerültség, hányinger, szégyenérzet, koncentrációs zavarok – sokan panaszkodnak ezekre a tünetekre, pedig nem kellene. A vashiány az egyik leggyakoribb hiányállapot, mégis sokszor csak későn derül ki.
Mikor gyanakodjunk rá? Hogyan különböztethető meg más betegségektől? Milyen veszélyei vannak, és miért nem mindegy, hogyan pótoljuk a vasat?
Ezekről beszélgetünk Dr. Lázár Erzsébettel, hematológus főorvossal. Köszöntjük a műsorban!
Dr. Lázár Erzsébet:
Köszönöm a meghívást, üdvözlöm a nézőket.
Moderátor:
Amikor vashiányról beszélünk, sokan azonnal vérszegénységre gondolnak. Valóban ugyanarról van szó?
Dr. Lázár Erzsébet:
Fontos különbséget tenni. A vashiány okozhat vérszegénységet, de nem minden esetben jár együtt vele. A vashiány önmagában nem betegség, hanem egy jelzés arra, hogy valami nincs rendben a szervezetben.
A vas hiánya kialakulhat például hirtelen vérvesztés, különböző betegségek vagy krónikus állapotok következtében is.
Moderátor:
Melyek a vashiány leggyakoribb jelei?
Dr. Lázár Erzsébet:
Sok tünete lehet. Gyakori, hogy már gyermekkorban megjelenik, különösen akkor, ha az édesanya is vashiányos volt a terhesség alatt.
A növekedés során, majd serdülőkorban – főként a menstruáció megjelenésével – a vasigény megnő. Ha a vasraktárak nem töltődnek fel megfelelően, fokozatosan krónikus vashiány alakul ki.
Ez kezdetben még nem jelent vérszegénységet, csak a vasraktárak kiürülését, de idővel megjelenik a vashiányos vérszegénység is.
Moderátor:
Milyen további tünetekre érdemes figyelni?
Dr. Lázár Erzsébet:
Sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget például a hajhullásnak, különösen fiatal lányok esetében. A vörösvértestek megfelelő oxigénellátása nélkül fáradtság, alvászavar, hajhullás jelentkezik.
Gyakran tapasztalom, hogy a fiatalok nem is gondolnak arra, hogy panaszaik mögött vashiány állhat.
Súlyosabb esetben szapora szívverés, koncentrációzavar, memóriaproblémák is jelentkezhetnek, idősebbeknél akár pszichiátriai tünetek is.
Létezik az úgynevezett pica szindróma is, amikor a beteg szokatlan dolgok – például föld – fogyasztására érez késztetést.
Moderátor:
Milyen vizsgálatok szükségesek a felismeréshez?
Dr. Lázár Erzsébet:
Az éves vérvizsgálat mindenkinek ajánlott. Nemcsak a vér vastartalmát kell nézni, hanem a vasraktárakat jelző ferritinszintet is, mert ez mutatja meg, mennyire telítettek a raktárak.
Moderátor:
Van különbség férfiak és nők között?
Dr. Lázár Erzsébet:
Igen. Férfiaknál a vashiány szinte mindig vérvesztésre utal, ezért ilyenkor kötelező kivizsgálni az okot. Gyakran a vastagbél daganatai is vashiánnyal jelentkeznek először.
Nőknél a menstruáció, nőgyógyászati problémák, például mióma is okozhatja.
Moderátor:
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Dr. Lázár Erzsébet:
A megelőzés kulcsfontosságú. Egy felnőtt férfi napi vasigénye körülbelül 8 mg. A legjobban felszívódó vas húsból származik.
A vegetáriánus és vegán étrend hosszú távon vashiányhoz vezethet, ha nem figyelnek tudatosan a pótlásra.
Fontos, hogy nők esetében a túlzott vérvesztést kivizsgálják, menopauza után pedig mindig meg kell találni a vashiány okát.
Moderátor:
Mi a legfontosabb tanácsa a nézőknek?
Dr. Lázár Erzsébet:
Ha vashiányra utaló tüneteket tapasztalnak, forduljanak orvoshoz. Nem elég csak a vérképet rendezni, a vasraktárakat is fel kell tölteni, és mindig meg kell keresni az okot.
