A szakorvos, aki a bőrünkre figyel

Dr. Kiss Melinda bőrgyógyász szakorvost gyerekkora óta érdekelte az orvoslás. Egyetem alatt csak megerősödött ebben a hitében, ugyanis nagyon szerette a tantárgyakat. Külföldön is több helyen járt tapasztalatszerzés gyanánt, végül úgy döntött itt marad szülővárosában, Marosvásárhelyen. Hivatásában azt szereti, hogy sokoldalú és kihívásokkal teli: egyaránt meg kell felelni sebészeti, autoimmun, allergológiai, venerológiai és onkológiai aspektusainak is, de a modern, tudományos kutatásokon alapuló bőrápolás is közel áll hozzá. Interjú a Carit San Medical Járóbeteg-rendelő új bőrgyógyászával.

– Hogyan döntött az orvosi hivatás mellett?

– Mindig érdekelt a biológia, illetve a reáltantárgyak közel álltak hozzám, ugyanakkor örömmel töltött el, amikor segíteni tudtam embereknek. Az idő visszaigazolta a döntésem, mert az egyetemi éveket is nagyon szerettem, testhezállóak voltak a tantárgyak, és most is úgy érzem, hogy nagyon jól választottam.

– És miért éppen bőrgyógyászat?

– A bőrgyógyászat nagyon sokszínű, emiatt kihívásként élem meg. Számos patológiával találkozunk, dinamikusan fejlődik, illetve nagyon sok szakága van: sebészeti, onkológiai, általános szűréssel kapcsolatos munka, illetőleg gyerekekkel is foglalkozunk, így sokféle helyzettel, különböző életkorú páciensekkel kerülünk kapcsolatba a munkánk során.

– Mi késztette arra, hogy magánszektorban helyezkedjen el?

– Az állami szektorral kapcsolatosan nem föltétlenül pozitívak az élményeim, sok hiányosságot tapasztaltam. Egyetemi évek alatt áthallgattam spanyolországi, budapesti tanintézményekbe, illetve Kolozsváron és Budapesten is dolgoztam rezidens orvosként Marosvásárhelyen kivül, de itt születtem, itt él a férjem, a családom nagyrésze is, és itt képzeltem el az életem. Mivel lehetőség van szerződést kötni biztosítóházzal magánrendelőkben is, úgy éreztem, itt jobb minőségű munkát tudok végezni.

– Milyen betegségekkel fordulnak bőrgyógyászhoz?

– Ez korosztálytól függően változik. Csecsemőknél átmeneti aknés állapotok, atópiás kórképek jellemzőek, aztán tinédzserkorban gyakori az aknéprobléma vagy az uszodákból, sporttermekből ismert közösségi fertőzések. A szexuális élet kezdetével venerológiai problémákkal keresik fel a bőrgyógyászt, fiatal felnőttkorban pedig különböző autoimmun betegségek jelentkezhetnek, például a pikkelysömör. Jellemzően felnőttkorban a különböző daganatokkal, bőrelváltozásokkal keresik fel a szakembert, időskorban pedig a bazocelluláris karcinómia, avagy bazalióma jelentkezhet.

– Milyen időközönként javallott szűrésre jelentkezni?

– Jó tudni, hogy a genetika után a napsugárzásnak van a legnagyobb hatása a kóros bőrelváltozásokban. Mondják, hogy a bőrünk nem felejt, hiszen a születésünk kezdetétől a napsugarak hatása halmozódik a bőrben. A legveszélyesebbek a daganatos elváltozások kialakulása szempontjából a 18 éves kor előtti erős napégések, és ezek következménye életünk során bármikor jelentkezhet. Ezért is ideális az évente kétszeri szűrés: tavasz végén, illetve ősz végén, de legalább évi egy szűrést nem szabad elmulasztani. A melanóma esetén kezdetleges stádiumban 90%-os a gyógyulási arány, ezért fontos időben észrevenni.

– Melyek a legnagyobb tévhitek a bőrápolással kapcsolatban?

– Egyik tévhit, hogy a nyári arcápolásunk ugyanolyan kell legyen, mint a téli. Ez nem így van, mert télen fokozottabban kell figyelni a hidratálásra, olyankor sokkal inkább kiszárad a bőrünk a kinti hideg, a beltéri száraz levegő miatt. Gyakori, ám káros tévhit, hogy télen nem szükséges a napfényvédelem: a napsugarak ugyanúgy hatnak a bőrre télen, mint nyáron, és a hideg időszakban is bátran használjunk 50 faktoros fényvédelmet, főleg azon személyek, akiknek a bőre hajlamos a foltosodásra. Másik tévhit, hogy az előbarnulás véd a leégés ellen. Kutatások igazolták, hogy ez legfennebb 3 faktornyit véd, ami elenyésző. A szoláriumhasználatra tudatosan nem térek ki, csak fontos leszögezni azt, hogy úgynevezett „bioszolárium” nem létezik.

– Miként befolyásolja a bőrgyógyászok munkáját az óriási reklámdömping, amely különféle krémekben árulja az örök fiatalság szérumát. Hát a kozmetikusok, szalonok elterjedése?

– Számos esetben a kozmetikusok átlépik a szakterületük határait, amikor bizonyos beavatkozásokat végeznek. Bár van minimális bőrápolási képzésük, ha komplikáció lép fel, azt nem tudják ellátni. Ami a reklámokat illeti, igen hasznos konzultálni egy szakorvossal, mielőtt megvásárolnánk valamelyik „csodakrémet”, ami nem válik be, aztán még egyet és még egyet. Nincs általánosan tökéletes recept minden bőrre, ezért kell bőrgyógyászhoz fordulni, akinek segítségével időt, pénzt és kellemetlen tapasztalatokat spórolunk meg. Nem csak a problémával érdemes felkeresni a bőrgyógyászt, hanem azért is, hogy felmérje a bőrtípust, és összeállítson egy személyre szabott arcápolási rutint a megfelelő kozmetikai termékekkel.

– Ha mégis magunk vásárolunk, mire fontos figyelni egy hidratálókrém kiválasztásánál?

– Az én tapasztalatom, hogy a boltok polcain elég kevés az a krém, amely teljesíti az ideális hatékonyságú bőrhidratálás feltételeit. A hidratálók különböző hatásmechanizmusok révén működnek: egyesek gátat képeznek a bőr felszínen, amely megakadályozza a bőr vízveszteségét, ami okozza a száraz bőrt, mások visszatartják a vizet, de van olyan, amely visszatartja a vizet és a bőr felszínén levő ráncokat tölti ki. A bőrgyógyász segít a megfelelőt kiválasztani. Ugyanakkor a legtöbb boltban kapható krém tartalmaz illatanyagot, színezéket, denaturált alkoholt, ami hosszútávon szárítja a bőrt, ekcémát okozhat. Mindenképp érdemes bőrgyógyászati készítményeket használni a bőrünk ápolásra.

– Mi a legnagyobb kihívás a munkájában?

– A szakág sokoldalúsága, és ennek megfelelően minden terén helyt állni. Nem elhanyagolható a jó kommunikáció kialakítása a pácienssel, ez sokat segít a megfelelő kezelés kiválasztásában.

– Mennyire elégedett az erdélyi emberek bőrük egészségére való figyelésével?

– Sajnos sokuk csak akkor jön, amikor előrehaladott stádiumban van a patológia. Ám megfigyelhető egy lassú változás, ebben főleg a fiatal generáció jár elől. Reményeim szerint a tendencia javulni fog, mi, bőrgyógyászok is segítünk programok által felhívni a társadalom figyelmét egyes betegségekre, a szűrés fontosságára, de iskolákban is végzünk tudatosító kampányokat például az aknékezelés témakörben.

– Mit csináljunk, hogy megőrizzük egészséges bőrünket?

– Télen kerüljük a hosszú, forró fürdőket, és ne használjunk nagyon erős, habzó lemosókat, ezeket helyettesítsük olajalapú arclemosóval, ugyanakkor figyeljünk a már említett fényvédelemre. Az étrendünkben kapjon helyet naponta kétszer gyümölcs és zöldség, igyunk meg és másfél-két liter vizet naponta.

– Hogyan vélekedik a házilag készített, vagy boltban vásárolt bőrradírokról?

– Nem ajánlom őket. Kerüljük a szemcsés, fizikai bőrradírokat, mert mikrosérüléseket okoznak a bőrön, amelyek hosszútávon csökkentik a bőr kollagéntermelését. Ha már hámlasztó, akkor csakis kémiai hámlasztó, bőrgyógyászatban használt savakkal – és nem citrommal! – az akné esetén szalicilsav, száraz bőr esetén jó lehet a tejsav, glikolsav. Ezeket lehet alkalmazni otthon is, de a bőrgyógyásztól kell tanácsot kérni, hogy melyik bőrtípusnál mivel lehet a legjobb eredményeket elérni.