Carit-San

Nyitva tartás

Hétfő - Péntek:

07:00 - 20:00

Cím

Mihai Viteazul (Klastrom) utca 42.
Marosvásárhely, Románia

Kapcsolatfelvétel

phone call 0265.269.172

phone call 0730-619-401

Beszélgetéssorozat orvosainkkal- 17-ik rész-Dr. Bara Noémi

mai 19, 2017

"Már születésünktől belénk kódolt az allergia"

 

Dr. Bara Noémi bár a kardiológusi pályával szemezett, mégis az allergológiát választotta. Mint mondja: viszonylag új szakág, azért sok a kihívás benne, és tudományos szempontból is igen érdekes. A Carit San Medical szakorvosa beszélt az Erdélyben legelterjedtebb allergiákról, de azt is megtudtuk, hogy melyik szobanövénnyel, illetve mely, a háztartásban fellelhető élelmiszerekkel kell vigyázni.

 

– Mi az allergia, hajlam vagy a XX.-XXI. század civilizációs betegsége?   

– Civilizációs betegségnek tartják, de az orvostudomány mai állása szerint genetikai hajlammal kell születni ehhez: azaz bizonyos okok miatt az egyén szervezete egyes allergéneket nem tolerál, és ezekkel szemben ellentesteket termel. Viszont ennek kialakulásához egyértelműen a környezeti tényezők is hozzájárulnak. Az allergia általában már gyerekkorban, vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, de ritkábban előfordul olyan eset is, hogy akár 65 éves személynél hirtelen jelentkezik a parlagfű-allergia.

Milyen eljárásokat ismer az orvostudomány a kórkép megállapítására?

– A legfontosabb dolog az anamnézis, azaz a beteggel való beszélgetés. Ennek alapján nagyon sokszor irányt kapunk arra, hogy allergiás folyamattal állunk szemben vagy sem. Ezt követik a diagnosztikai eljárások: a legalapvetőbb a helyi bőrtesztelés, vagy vérkivizsgálás útján, olyan esetekben, ahol a helyi tesztelés nem javallott – terhesség, különféle bőrbetegségek stb.

 

 

– Az allergiát lehet gyógyítani vagy csak kezelni?

– Legtöbb esetben tüneti kezelést alkalmazunk, de vannak olyan folyamatok, amelyeket lehet gyógyítani. Ilyen például a méh- vagy darázscsípés okozta anafilaxiás sokk, amely specifikus immunterápiával orvosolható. Hasonlóan az allergiás szénanátha is gyógyítható, amely esetén kezelés gyanánt a beteget azzal az allergénnel léptetjük kapcsolatba – fokozatosan növelve az adagot –, amelyre érzékeny. Ennek következményeként blokkoló ellentestek alakulnak ki a szervezetében, amelyek védelmet nyújtanak majd a következőekben az allergénekkel való találkozásokkor.

– Fókuszáljunk a nyári hónapokra. Ebben az időszakban mely allergiás csoportok szenvednek a leginkább és mitől?

– Már február-márciustól a nyír-, éger- és mogyorófapollen hatásait érezhetik az erre érzékenyek, aztán a leggyakoribb egész Európában a májusban kezdődő magvas növények (pázsitfüvek, gabonák) pollenje, majd ezt követi a gyomok pollenje – parlagfű, feketeüröm, csalánfélék. A pollenszezon februártól szeptember-októberig tart, és teszi próbára az arra allergiásokat.  A tévhittel ellentétben az allergiás szénanáthát nem a nagy, színes virágú növények okozzák, hanem azon növények pollenje, amelyeket a szél, és nem a méhek poroznak be.

– Mi a helyzet a szobanövényekkel, és más, a háztartásban fellelhető allergénekkel?

– A leggyakrabban allergizáló szobanövény a fikusz, ám újabban gyakran találkozunk allergiás panaszokat okozó – ám nem allergiás mechanizmus útján létrejövő – folyamatokkal: szobaillatosító és a fürdőszobai tisztítószerek irritálják a nyálkahártyát, amelyek ugyanolyan panaszokat okoznak, mint az allergia.

Milyen élelmiszerekkel kell vigyáznunk?

– Bár az átlagpopuláció 15-30%-a állítja, hogy allergiás valamely élelmiszerre, valójában bizonyított, hogy a lakosság csupán 3%-a a szenved az ételallergiának valamilyen formájától. Túlérzékenység leggyakrabban kisgyerekkorban alakul ki a tejre, tojásra, valamint a búzeneműekre, felnőttkorban pedig leginkább a mogyoró- és rákfélék okoznak allergiát. A tej- és a tojásfehérje-allergia általában 6-8 éves korig teljesen elmúlik, viszont a mogyoró és a diófélékre való allergia teljes életen át tart. Felhívnám a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni az intolerancia és az allergia között. Az allergia esetén, ami egy túlérzékenységi reakció, bármilyen kis allergénnel lép kapcsolatba a szervezet, elindul az reakció, az intolerancia esetén – ami nem az immunrendszer gyors válasza az élelmiszerre – viszont bizonyos mennyiségű anyag vált ki panaszt.

– Az orrspray túlzott és tartós használata milyen mellékhatásokkal járhat?

– Nagyon fontos különbséget tenni az orrcseppek között! Az allergiára felírt, szteroid tartalmú cseppek nem okoznak függőséget, és nem teszik tönkre az orr nyálkahártyáját, jól kezelik a tüneteket, valamint a mellékhatásuk ritka és enyhe. A másik kategória, az orrkidugító cseppek, amelyek folyamatos használata függőséget okoz, és tönkreteszi az orr nyálkahártyáját. Ez utóbbi kategória úgynevezett gyógyszer okozta gyulladást alakít ki, amit csak az orrdugító csepp szüntet meg, tehát ördögi köralakul ki. Ezek használata semmiképp nem ajánlott 3-5 napnál tovább.

– Létezik olyan készítmény, ami a megelőzést szolgálja?

– Nincs preventív készítmény az allergiás folyamatok megelőzésére, és nem is szoktuk javasolni az allergia keresését olyan egyénnél, akinek nincs panasza. Kimutatták, hogy az átlagpopuláció 10%-ának lehet egy vagy több pozitív tesztje, ám ez csak azt jelenti, hogy az egyénnek ellentestei vannak az adott allergénnel vagy allergénekkel szemben, nincs panasza, így kezelést sem igényel.

– Erdélyben melyek a legelterjedtebb allergiák?

– Egyértelműen a kalászos növények okozta szénanátha, és a poratka okozta asztma, de az utóbbi 5 évben egyre gyakrabban találkozunk a parlagfű-allergiával is.

– Milyen tünetek kísérik a reakciókat?

– A tünetek között szerepel a szem- és orrviszketés, tüsszentés, vízszerű orrfolyás, könnyezés, orrnyálkahártya-duzzanat orrdugulással, szembepirosodás, aztán száraz köhögés, nehézlégzés, fulladás. Egyes esetekben ez társulhat csalánkiütésszerű foltokkal is.

– Lehet-e az allergia pszichoszomatikus?

– Egyre gyakrabban találkozom ezzel a felvetéssel, ám jómagam orvosként azt mondom, hogy nincs ilyen, hiszen az allergiás folyamat során a szervezet a megfelelő allergénnel szemben ellentestet képez, amely a szervezetben marad, és a következő alkalmakkor is kiváltja az allergiás reakciót. Legjobb bizonyíték erre a méh- vagy darázscsípés okozta anafilaxiás sokk: pszichoszomatikus következményként nem ájulhat el senki a méhcsípéstől.

– Hogyan választotta az orvosi hivatást?

– Gyerekkoromban tanár szerettem volna lenni. Szüleim is pedagógusok, de ők nem örültek a döntésemnek, így kilencedik osztályos felvételikor édesapám javaslatára az egészségügyi líceumot választottam. Annak idején a középiskola elvégzése után gyakorlatilag szakmai tudással léptünk ki az iskola falai közül, és ezért is bíztatott erre. Amikor a középiskolában gyakorlatozni kezdtem, nagyon megszerettem a szakmát, de ezenkívül volt még egy tényező, ami ezen pálya felé irányított. Édesapám súlyos szívbeteg lett, hosszú napokat töltöttem mellette a kórházban, és akkor éreztem igazán, hogy orvos akarok lenni, így felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre.

– És miként döntött az allergológia mellett?

– Sokáig a kardiológusi pályával szemeztem édesapám hatása miatt. Fiatal naivsággal minden szívbeteget meg akartam gyógyítani, és megváltani a világot. Aztán harmadéves egyetemistaként súlyos szívbeteggel találkoztam, és nagyon felzaklatott, a kórteremből is ki kellett mennem. Édesapám távozása annyira megviselt, hogy intő jel volt számomra, hogy nem fogom ezt a szakágat pszichésen bírni. Így az egyetem elvégzése után vacilláltam a reumatológia és az allergológia között. Aztán az utóbbit választottam, mert új szakág lévén tele van kihívásokkal, valamint tudományos szempontból nagyon szép. Ma sem bánom, hogy erre az útra terelt a sors. 

 

 

Kérek időpontot Dr. Bara Noémi allergológus szakorvoshoz 

 

 

 



Like-olj minket a facebookon

Hírek:

  • Beszélgetéssorozat orvosainkkal- 19-ik rész-Dr. Constantin Viorelia

    sep 13, 2017

    „Csodálatos dolog látni a páciens felépülését”

    Dr. Constantin Viorelia, a Carit San Medical Járóbeteg-rendelő neurológusa alig néhány hete került az intézmény orvoscsapatába. Egyetemi és sürgősségi kórházban is dolgozva az ideggyógyászati megbetegedések számos fajtájával találkozott, és ..

    Részletek


  • Beszélgetéssorozat orvosainkkal- 18-ik rész-Csibi Mónika

    iun 2, 2017

    „Nem beteg, aki pszichológushoz fordul”

    Csibi Mónika, a Carit San Medical Járóbeteg-rendelő pszichológusát mindig érdekelték az emberek, akiktől folyamatosan azt a visszajelzést kapta, hogy a beszélgetések után jobban érzik magukat. Fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy..

    Részletek


  • Beszélgetéssorozat orvosainkkal- 17-ik rész-Dr. Bara Noémi

    mai 19, 2017

    "Már születésünktől belénk kódolt az allergia"

    Dr. Bara Noémi bár a kardiológusi pályával szemezett, mégis az allergológiát választotta. Mint mondja: viszonylag új szakág, azért sok a kihívás benne, és tudományos szempontból is igen érdekes. A Carit San Medical szakorvosa beszélt az Erdélyben legelterjedtebb..

    Részletek


    • Pagina 1 din 11 > >>